Minden hétfő délután itt vagyok, már lassan tíz éve – idézi fel a kezdeteket Sándor Anikó, alapítványunk egyik legelkötelezettebb önkéntese. Polcz Alaine könyvei keltették fel Anikó érdeklődését a hospice iránt, később egy barátnőjét is elveszítette daganatos betegségben. Ez is az önkéntes munka felé hajtotta őt.
„Olyan élmények érik itt az embert, amik a hétköznapi életben nem tudnak megtörténni. Megrázóak, de egyben felemelőek is. Volt például egy 40 év alatti fiatalember, agydaganattal. Több éven át többször volt koponyaműtétje, de sajnos legyőzte őt a betegség. Azt végignézni, ahogy ő elfogyott…! Pokoli nehéz volt. Az utolsó alkalommal, amikor láttam, már napok óta tumorlázban égett, nem volt magánál. Akkor bizony az itt dolgozó szakemberek is sírtak, nem csak én. De a legszemélyesebb veszteségem talán az az idős hölgy, akit első látásra nagyon megszerettem. Leukémiája volt. Amikor először találkoztam vele, nagyon jót beszélgettünk. Bölcs, nyugodt asszony volt. Alig vártam, hogy újra jöjjek a házba. De a következő héten már sokkal rosszabb állapotban volt, nem tudtunk beszélgetni. Láttam, ahogy szenved. Egy újabb hét múlva pedig már más feküdt az ágyában. Azt hittem, megszakad a szívem.
Önkéntesként azt érzem a legnagyobb és legszebb feladatomnak, hogy az orvosok és a többi szakember mellett én is enyhítsem a haldoklók testi-lelki fájdalmát.”
Az önkénteseknek sem kell egyedül feldolgozniuk házbeli élményeiket. Rendszeres segítséget kapnak a Budapest Hospice Ház szakembereitől az ilyen élmények feldolgozására. Anikóval is beszélgetett a főnővér, hogy miként lehet a betegekre figyelni is, szeretni is őket, de mégsem halni meg velük. Anikó azt mondja, ez az élmény hosszú távon megerősítette őt nemcsak önkéntesként, de az életben is.
„Nyugdíjba menetelkor az ember könnyen kerül légüres térbe, az önkéntes munka egy jó társaságban, értelmes feladatokkal átsegít ezen az időszakon. De nekem ettől függetlenül is nagyon fontossá vált ez a közösség. Békés, nyugodt a hangulat, és akik itt vannak, tudják mi a szeretet, a valódi, segítő, önzetlen szeretet.”
A kép a Magyar Hospice Alapítvány tulajdonát képezi, felhasználása nem engedélyezett.
Támogassa a törődést adója 1%-ával! Köszönjük!
Adószámunk: 19663258-1-41