Amikor a Budapest Hospice Házban találkoztunk Gabival, energikus, jókedvű, és nagyon szép idős asszony volt, 80 év körül, olyan ápolt hajjal, mintha mindennap fodrász gondozná. Először tüdőrákot diagnosztizáltak nála, egy évre rá májrákot. A májdaganat diagnózisakor az orvos csak széttárta a kezét: nem lehet mit csinálni.
– És meddig élek még? – kérdezte Gabi az orvostól.
– Azt csak odafenn tudják. Egy hét, egy hónap vagy három… – válaszolta az orvos.
Gabi hangjában, ahogy meséli a történetet, az elkeseredettség leghalványabb árnyalata sincs.
Egy teljes életet megélt, derűs ember beszél az élete végének kezdetéről.
Gabi néhány héten át jött-ment a Hospice Házban, mosolygott, és sokat viccelt. Aztán elgyengült, és egyre inkább befele fordult. Alig lehetett ráismerni. Az utolsó napokban már csak a legközelebbi szeretteit ismerte meg, ők minden nap sírva váltak el tőle. Végül fájdalmak nélkül, csendben aludt el. Mellette ültünk abban a percben is.
Betegünk nevét a bejegyzésben megváltoztattuk.
A kép illusztráció, és a Magyar Hospice Alapítvány tulajdonát képezi, felhasználása nem engedélyezett.
Támogassa a törődést adója 1%-ával! Köszönjük!
Adószámunk: 19663258-1-41
Olvassa el további történeteinket is!